MIÉRT FONTOS A RENDSZERES TESTMOZGÁS?

„A mozgás sok orvosságot pótol, de a mozgást semmilyen orvosság nem pótolhatja”

                                                           Hippokratész

A rendszeres testedzés jótékony hatásai:

A testedzés emeli a szervezet endorfinszintjét. Az endorfinok az agyban termelődő olyan vegyületek, melyek csökkentik a fájdalomérzetet, és örömérzetet keltenek. Úgy tűnik, így a testedzésnek hangulat- és energiaszint javító, és a rossz lelkiállapotot enyhítő szerepe is van. Emellett a testedzés azzal, hogy általában javítja az egészséget és a megjelenést, erősíti az önérzetet is.

Azt vettem magamon észre, hogy az edzés következtében az izmaim kevésbé lesznek feszültek, könnyebben ellazulnak alvás közben is. Sokkal gyorsabban elalszom azokon a napokon mikor edzettem és mélyebben is alszom, viszont reggel frissebben ébredek.

Jótékony hatással van az emésztőrendszerre enyhíti vagy meg is szünteti a puffadást.

Nagyon hatásos módszer a fiatalság megőrzéséhez az öregedési folyamatok lelassításához.

Az edzés segít megbirkózni a fizikai és mentális stressz hatásaival.

A nyújtógyakorlatok javítják a rugalmasságot, a rendszeres aerob edzés pedig hosszabbá teszi az izmokat.

A nyújtógyakorlatok, az úszás, a Pilates-torna és a hátizmot erősítő gyakorlatok erősebbé teszik a hátat, és enyhítik vagy megszüntetik a gerincfájdalmakat vagy a szimpla hátfájást.

 

Az edzésnek a hatásait a minden napokban is érezhetjük, pozitív hatással van a szellemi képességeinkre, frissebben és koncentráltabban nézhetünk a napi feladatainkra.

Az edzés növeli a természetes fájdalomcsillapítóként ható endorfinok mennyiségét. Ezáltal magasabb lesz a fájdalomküszöbünk.

Kiegyensúlyozottá teszi a vércukorszintünket, ami különösen fontos a cukorbetegek és a cukorbetegségre hajlamosak számára. 

A magasabb oxigénszintnek és a jobb vérkeringésnek köszönhetően a bőr rugalmasabbá válik, és a pattanások kialakulásának esélye is csökken, egészségesebb lesz a bőrünk.

Az edzés javítja a vérkeringést és a tápanyagok csontokba áramlását, ami csökkenti a törések és csontritkulás kockázatát. 

Kétszer nagyobb eséllyel alakulnak ki kardiovaszkuláris betegségek, ha nem edzük rendszeresen a testünket. A kardiovaszkuláris betegség olyan kórkép, amely érinti a szívet (kardio), és/vagy a szervezet teljes érrendszerét (vaszkuláris). Ilyen például a szívbetegség vagy a magas vérnyomás. A rendszeres testedzés erősíti a szívet és a tüdőt, lehetővé teszi a szív-érrendszer számára, hogy minden szívveréssel több oxigént juttasson a szervezetbe, és növeli a szervezet számára felvehető és felhasználható oxigén maximális mennyiségét.

A testedzés csökkenti a vérnyomást, növeli a „jó” koleszterin szintjét a „rossz” koleszterinnel szemben, és a trigliceridek számát is csökkenti, ennek következtében, csökkenti a szívroham, a szélütés és a koszorúerek megbetegedését.

A rendszeres testedzéssel a vastagbélrák és a cukorbetegség egyes formái kialakulásának az esélye is mérséklődik.

A testedzés erősíti az izmokat, a rendszeres testedzéssel az izmok és az ízületek állapota is javul, sőt az immunrendszer állapota is.

A testedzés megnyújtja az izmokat és az ízületeket, így ezek rugalmasabbá válnak, s így segítik az esetleges sérülések megelőzését. A teherviselő edzés (például gyaloglás, futás, görkorcsolyázás stb.) hozzájárul a csontritkulás megelőzéséhez. 

Körülbelül 30-40 perc elteltével, a jelentősen csökkenő szénhidrátraktárak miatt, az izomzat újra energiaforrást vált, és fokozatosan a zsírok aerob bontására áll át, legalább is domináns módon. Ettől kezdve főként „zsírokat éget” az izom.

És nem utolsó sorban a sportolás után bekövetkező utólagos zsírégetési hatás az, mely a leghatékonyabb zsírmobilizációt eredményezi. Ez mindegyik mozgásforma (futás, úszás, erőfejlesztő gyakorlatok, stb.) elvégzése után bekövetkezik, így minden sport fogyasztó hatású lehet.

Az edzés enyhíti a már kialakult betegségek tüneteit, és megakadályozza az új betegségek kialakulását. Most már éppen elég, a testedzés mellett szóló érvet ismerünk. Akár ma is elkezdhetjük a rendszeres testmozgást, nem fogjuk megbánni!

MI TÖRTÉNIK AMIKOR ALSZUNK? AZ EGÉSZSÉGES ALVÁS SZAKASZAI.

"Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra."
                                                                                Gyökössy Endre

Az emberi élet csaknem egyharmada alvásból áll. A mai rohanó világban nem jut túl sok időnk, hogy odafigyeljünk a helyes alvásra. Erre szeretném most felhívni a figyelmet.

A kutatók kimutatták, hogy agyunk alvás közben is serényen dolgozik.
Az 1952-es évek elején az alváskutatás úttörője Aserinsky és oktatója a Chicagói Egyetem pszichológusa Nathaniel Kleitman egyszer s mindenkorra megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az alvás idejére kikapcsol az agy.

A kérdés teljes megértéséhez és megválaszolásához az alváskutatók az EEG-t (Elektroencephalogramm) használják. Ez a készülék képes mérni az agyban található idegsejtek frekvenciáját, ami aszerint változik, hogy ébren vagyunk vagy éppen alszunk. Még alvás közben is folyamatosan, meghatározott ritmusban változik ez az érték.

Az alvás nagyon fontos szervezetünk megfelelő működéséhez. Ennek az éjszaka folyamán különböző fázisai vannak, melyekre más és más jellemző, ráadásul az altatók is befolyásolják ezeket a fázisokat.

Az alvás folyamán mérték a szem körüli izmok és a végtagok mozgását, a szívritmust és a légzés mélységét, az alvás különböző stádiumait tudták megkülönböztetni. 

Az alvás kezdetén az izmok állapota még az éber állapothoz hasonló. Ezt az időszakot nevezzük gyors szemmozgás nélküli (angolul Non-Rapid-Eye-Movement, vagyis NREM) fázisnak. 

A NREM fázis alatt áll helyre a szervezet energiaháztartása, ekkor pihen a testünk.

  

A nem REM (NREM) alvás során az EEG-n jellegzetes és szabályos hullámmintázatok mutatkoznak. A NREM alvás a nyugodt alvás: ilyenkor egyenletesen lélegzünk, testünk szinte mozdulatlan, bár ebben a szakaszban szoktak egyesek horkolni. Érzékeink a NREM alvás alatt reagálnak a legkevésbé.

Az NREM-alvás alatt a szemmozgások lényegében szünetelnek, a szívritmus és a légzés lassul, jelentősen ellazulnak az izmok, és az agy anyagcsere-sebessége 25-30 százalékkal csökken az ébrenléthez képest. A NREM-alvást üres agy jellemzi ellazult testben.

Az NREM-álmok ezzel szemben jobban hasonlítanak a nappali gondolkodáshoz, nem annyira vizuálisak, nem annyira érzelmileg telítettek, mint a REM-álmok, és sokkal inkább összefüggenek a nappali történésekkel. A REM- és NREM-szakaszokban a mentális tevékenység tehát eltér egymástól, amit az álom fajtája és az álombeszámolók gyakorisága jelez.

A NREM szakaszt további négy részre lehet osztani az alvás mélysége alapján.

• NREM 1. fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, ez a szendergés fázisa. Az agyhullámok és az izmok tónusa lassul.
• NREM 2. fázis: felületes alvási periódus, mely alatt a szemmozgás megszűnik, az agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus, az izomtónus és a testhőmérséklet csökken.
• NREM 3. fázis: a középmély alvás, melyet rendkívül lassú agyhullámok jellemeznek. A vérnyomás csökken, a légzés lassul.
• NREM 4. fázis: a legmélyebb alvás fázisa, ekkor láthatók a leglassúbb agyhullámok, ha az agy elektromos tevékenységét elektroenkefalográffal vizsgálják az EEG-n. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit.

A 3. és 4. fázis alapvető a test energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is. Ez a fázis az alvás idejének nagyobb százalékát teszi ki gyermekeknél, mint felnőtteknél, idős korban viszont az aránya csökken.

Az NREM alvást 90-120 percenként REM periódusok szakítják meg, melyek tartama estétől reggelig nő és a REM-re jellegzetes állapotjellemzők is egyre kifejezettebbek. Ugyanakkor viszont a NREM alvás „intenzitása" estétől reggelig egyre csökken. Élettani körülmények között a REM alvás a felnőttek összalvásának mintegy 20-25 százaléka.

   

A NREM fázistól jól elkülöníthető a REM (angolul Rapid Eye Movement - gyors szemmozgás) fázis, melynél a légzés szabálytalanabb, gyorsabb és kevésbé mély, viszont az izomtónus átmenetileg megszűnik. A szemek gyors mozgást végeznek, a végtagok izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra. A REM fázis ideje alatt álmodunk. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. Az agyi véráramlás majdnem megkétszereződik a REM alvás alatt. A szakemberek úgy gondolják, hogy az aktív alvás periódusában tanulás is folyik. Az agy arra használja ezt az időt, hogy az éberen gyűjtött információkat feldolgozza, elraktározva azt, ami az egyén hasznára válik és eldobva, amire nincs szüksége.

A REM-alvásban 10-20 másodperc hosszúságú szakaszokban gyors szemmozgások jelennek meg, a szívverés gyorsabbá válik, és az agy anyagcsere sebessége gyorsabb, mint ébrenléti állapotban. A REM-alvás alatt emellett szinte teljesen bénák vagyunk - csak a szív, a rekeszizom, a szem izmai és a simaizmok (amilyenek a beleken és a vérerekben vannak) dolgoznak. 

A REM-alvás látszólagos ébrenlét a gyakorlatilag bénult testben.

Nem tudni, hogyan idézi elő az agy ezt a bénultságot, de talán éppen ez óv meg bennünket attól, hogy a REM alvás közben kárt tegyünk önmagunkban vagy másokban.

A paradox vagy gyors szemmozgással kísért (REM) alvás alatt az alvó abbahagyja a horkolást. A légzés lihegéshez is hasonlíthat, de lassú ki- és belélegzésekből is állhat. Több vér áramlik az agyba, nő az agy hőmérséklete. 

Miért hívják az álomlátó alvást paradox alvásnak?

- Első paradox jelenség, olyan az agykérgünk, mintha föl lenne ébredve
  miközben a testünk teljes ernyedtségben van.

- Második paradoxon az, hogy testünk hőháztartása kikapcsol. 
  Rem alvás alatt elkezd a testünk hűlni, érdekes hüllő állapotba kerülünk.

- Harmadik paradox jelenség az alvás. Miért?

  1. Álomlátás során különleges hallucinációban lehet részünk.
     Nem teljes összevisszaságok, hanem valamiféle álomlogika szerint történik egy cselekmény amiben általában belehelyezkedünk.

  2. Másik jelentősége az álmoknak, hogy elég jelentős érzelmi komponenst 
  élünk meg. Az álmok nagyon ritkán semlegesek.

  3. Fontos tulajdonság, hogy függetlenül attól, hogy napközben mennyire vagyunk búskomorak, vidámak vagy élénkek, álmaink bizony az esetek túlnyomó többségében negatív érzelmű tartalmúak. Teljesen független attól, hogy egy pszichotikus beteg vagy pedig egy teljesen normális embernél vizsgálják ezeket a tényeket.
 
A REM-fázis szakaszában az agy magasabb központjai folyamatosan dolgoznak, míg a NREM-fázis periódusában ezek a magasabb agyi központok kikapcsolnak.

Fiziológiai adatok azt jelzik, hogy REM-alvásban az agy nagymértékben el van vágva érzékelő- és mozgási csatornáitól; a test más részeiből érkező ingerek nem juthatnak be az agyba, és nincs motoros kimenet sem.

A REM- és NREM-alvás legalább annyira különbözik egymástól, mint mindkettő az ébrenléttől.  

Minden éjszaka ez az öt alvási fázis váltogatja egymást (diagramm). Mindent együttvéve éjjeli pihenésünk mintegy egynegyedét töltjük el a REM-fázisban gyors szemmozgás és színes álmok közepette.

Az alvás során ezek a fázisok sorban követik egymást, és így alvási ciklusok jönnek létre. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, és egy éjszaka alatt négy-hat ciklus fordul elő. Egy alvási cikluson belül a fázisok sorrendje szigorúan kötött, és például a következőképpen alakul: 1-2-3-4-3-2-1-REM, majd kezdődhet a következő ciklus. 

A REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik néhány másodpercre, ekkor fordulunk át a másik oldalunkra, azonban erre nem szoktunk emlékezni. A sorrend olyannyira kötött, hogy ha például megpróbálunk valakit a 4. fázisban, vagyis a legmélyebb alvás során felébreszteni, az, mielőtt tudatára térne, gyorsan átesik a 3-2-1-REM fázisokon. 

A REM-fázis alkalmas egyébként a leginkább a felébredésre, mivel agyunk ebben a fázisban van a leginkább aktiválva. Aki ezzel ellentétben mégis inkább egy meghatározott időpontban a vekkert válassza, minden valószínűség szerint nehezebben ébred majd és rosszabb hangulatban indul a napja.

És végezetül egy nagyon fontos kérdés: hogyan befolyásolják az altatók a fázisokat?

Altatók esetén általában a NREM 2. fázisának ideje nő meg jelentősen, míg a többi NREM fázis és a REM fázis ideje csökken. Vagyis növelik az alvás idejét, ezen belül is a könnyű alvás idejét, míg a mély alvás időtartamát csökkentik. Emiatt elaltatóként nagyon hatékonyak, illetve a hosszú hatástartamú szerek azokban az esetekben bizonyulnak megfelelő választásnak, ha a páciens gyakran felébred éjszaka, vagy korán felébred. A mély alvás idejének csökkenése miatt érezhetjük magunkat fáradtabbnak másnap. Ráadásul az altatók hirtelen elhagyása után visszacsapásos hatást tapasztalhatunk, vagyis álmatlanság alakulhat ki.

Mivel az altatók befolyásolják az alvás szerkezetét, bár aludni tud a páciens, de mégsem piheni ki magát kellőképpen, így nem szabad folyamatosan szedni, és ritkán is csak az orvos utasítására.

ALTATÓ NÉLKÜLI SZÉP ÁLMOKAT KÍVÁNOK!

GONDOLATOK AZ ALVÁS FONTOSSÁGÁRÓL

"Az alvással eltöltött órák a leghatékonyabbak az emberi szervezet újjáépítése szempontjából, beleértve ebbe a bőr regenerálódását is"

Úgy gondoltam, hogy a víz fontossága után az alvás fontosságára kell felhívnom a figyelmet. Tapasztalatból tudom, hogy milyen szépítő ereje van. Világéletemben nagyon szerettem és tudtam is aludni. Az egész életemet úgy alakítottam, hogy ne kelljen órára ébrednem, hanem magamtól tudjak felébredni 8 óra múlva. Szerintem meg is látszik rajtam….

Az alvás nem olyan, mint a pénz. Nem lehet előre gyűjteni belőle, vagy kölcsönkérni. Viszont, csakúgy, mint a pénzből, adósságot lehet felhalmozni. Ha nem alszik eleget, saját magának fog tartozni, amit csak alvással tud törleszteni. Nem győzheti le akarattal és nem is fog megszűnni magától.

Az alvásigény az ember élete során változik. Az újszülötteknek napi 16 - 18 órára van szükségük, míg az óvodás gyerekeknek napi 10 - 12 órára. Az iskoláskorúaknál és a kamaszoknál ez 9 órára csökken. A pubertás kor hormonális hatásai megváltoztatják a belső biológiai órát. Ennek eredményeképp a tinédzserek általában később fekszenek, mint a fiatalabb gyerekek és a felnőttek, és emiatt reggelente tovább alszanak. Ez az alvás - fölkelés ritmus természetesen nem felel meg a középiskolák napi órakezdési idejének, ezért az átlagos tinédzserek 7 - 7,5 órát alszanak naponta. Időskorban az éjszakai alvás tartama ismét csökken és a kisgyerekkori mintázatra emlékeztetve, nappal gyakori rövid felületes alvás periódusok jelentkeznek.

Az alvás… ez a mindennapos jelenség egy adenozin nevű vegyületnek köszönhető. Ennek a természetes kémiai anyagnak a szintje folyamatosan nő a vérben az ébrenlét alatt, és csak alvás közben bomlik le. Az ébren töltött időtartam hosszával egyenes arányban nő az elalvásra való hajlandóság. 

Az időpontot, amikor már álmosnak érezzük magunkat, és aludni szeretnénk menni, szintén meghatározza a belső biológiai óra, és a környezeti tényezők - legfőképpen a sötétség és a világosság. A biológiai óra tulajdonképpen nem más, mint egy kis sejtcsoportosulás az agyban, ami a szembe érkező fényjelektől függően válaszol. Amikor leszáll az éjszaka, a biológiai óra elkezd egy melatonin nevű hormont termelni. Ahogy növekszik a mennyisége a szervezetben, úgy érezzük egyre inkább álmosnak magunkat, ez az érzés éjfél és reggel 7 óra között a legerősebb. Másodszor is előjöhet a jelenség, csak egy kicsit enyhébb formában, méghozzá a délután közepén 1 és 4 óra között. Ekkor emelkedik meg másodszor is a melatonin termelés, ami álmossá tehet.

A pihentető éjszakai alvás következtében nem csupán a következő nap leszünk frissebbek és éberebbek, de hosszú távon is egészségesebbek maradunk.

Az alvás folyamatának még inkább figyelemre méltó képessége, hogy segít a nap során megszerzett tudás értelmezésében, mélyebb összefüggéseinek meglátásában. Tudományosan bizonyított, hogy a rossz éjszakai alvás vagy – ami még rosszabb – az alvás idejének szándékos megrövidítése, drámai hatással van értelmi képességeinkre és emlékezetünk hatékony működésére. A memória különösen fontos szerepet tölt be az emberek életében. Ez teszi lehetővé, hogy sikeresen működjünk a hétköznapi életben, a munkában és személyes képességeink kibontakoztatásának egyéb formái során. Egyszóval, ha azt akarjuk, hogy memóriánk megfelelően működjön, igyekezzünk minél inkább minőségi alvást biztosítani a számára.

Miért fontos ez? Képzeljük csak magunkat az agyunk helyébe, és gondoljunk bele, hogy micsoda hihetetlen mennyiségű adathalmazzal kell megbirkóznunk nap, mint nap, tudatosan és tudattalanul egyaránt. Szinte ijesztő!

A pihentető éjszakai alvás lehetővé teszi számunkra, hogy emlékeinket visszakeressük, anélkül, hogy felcserélődnének vagy összekeverednének az agyunkban lévő milliónyi egyéb információ morzsával. Az alvás teszi lehetővé az agy számára, hogy az összes szükséges információ darabot megtalálja az adatok hatalmas tengerében.

A legújabb kutatások rávilágítanak arra, hogy éjjel, miközben békésen alszunk, agyunk különleges műveleteket hajt végre, melynek során feldolgozza mindazt az információt, amelyet a nap során tapasztaltunk. Akárcsak egy jó titkárnő, átválogatja legújabb keletű emlékeinket, lemásolja és katalógusokban rögzíti őket, hogy később könnyedén előkereshetőek legyenek.

A kipihent ember könnyebben jegyzi meg, és jobban képes visszaadni a tanultakat egy pihentető alvás után, mint kialvatlanul.

A 8 órát alvó ember sokkal jobban teljesít, mint azok, akik 6 vagy 7 órát aludhattak. Más tanulmányok azt is kimutatták, hogy a frissen elsajátított dolgok sokkal eredményesebben visszaadhatók egy pihentető éjszaka után, mint 1-2 órával a tanulást követően, vagy egy rövid szunyókálás után.

Számos ismert művész és tudós ismerte el, hogy alvás közben támadtak legkreatívabb gondolataik. Az alvás, szükséges feltétele a kreatív problémamegoldásnak.

Kísérletek is bizonyítják, hogy mennyire fontos az alvás. A kísérlet során az önkénteseknek egy memória-feladatot kellett megoldaniuk, amit 8 órával később kérdeztek vissza. A résztvevők egyik része a feladat után rögtön nyugovóra térhetett, a többieknek ébren kellett tölteniük a hátralévő 8 órát. Az előbbi csoport tagjai jóval könnyebben oldották meg ezután a feladatot, mert nagyobb valószínűséggel találták meg a módját a feladat leegyszerűsítésének.

Számos tanulmány szól arról, hogy a kevés alvás nehezíti a koncentrálást, ekkor nagyobb valószínűséggel hozunk hibás döntéseket, és több kockázatot vállalunk. Nem mellékes kérdés a reakcióidő lelassulása, ami különösen fontos tényező vezetés közben. Az autó-szimulátoron végzett teszteknél a fáradt emberek épp olyan rossz eredményt értek el, mint az ittas vezetők. Az egészséges éjszakai alvás hiánya tehát veszélyes lehet.

Viszont a megfelelő alvás boldogságot és hosszú életet biztosít az emberek számára.

MIKOR ÉS MENNYI VIZET FOGYASSZUNK?

 ÚGY GONDOLOM, HOGY A VÍZ A GYÓGYÍTÓ SZEREK LEGOLCSÓBB FORMÁJA.

 

Nagyon fontos, hogy tudatosan igyunk vizet! Megfelelő időben, megfelelő minőségben, elegendő mennyiségben!!!

Több tényező is befolyásolja a napi folyadékbevitelünket. Ilyen például, hogy milyen aktívak vagyunk. Minél többet mozgunk, annál több folyadékra van szüksége a szervezetünknek. 0,5–1 liter plusz vízbevitel szükséges, ha rövidebb ideig tartó testmozgást, edzést végzünk.

Amennyiben intenzív, egy óránál tovább tartó testmozgást végzünk még több folyadékra van szüksége a szervezetünknek. Hogy ez a mennyiség pontosan mennyi, attól függ, hogy mennyit verejtékezünk a mozgás közben. 5-7 dl folyadékpótlás óránként általában megfelelő.

A másik fontos tényező a környezet. Meleg vagy páradús időjárás esetén jobban izzadunk. Ez plusz folyadékbevitelt igényel. Téli időszakban a fűtött szoba melegétől bőrünk szintén nedvességet veszít. Ilyenkor is pótolni kell a hiányzó mennyiséget.

Egészségi állapotunk is nagyban befolyásolja a víz igényünket. Legyengült szervezetünknek több vízre van szüksége. Betegség tünetei miatt is több folyadékot kell szervezetünkbe juttatni, mint láz, hányás, hasmenés.

Terhes nőknek és szoptatós anyáknak is szükséges a plusz folyadékpótlás. Ilyen esetben, különösen szoptatáskor, nagy mennyiségű folyadékot vesztenek a nők.

Az előbbi példákból is látni, hogy mindenkinek magának kell érezni és látni, a napi folyadékigényét, mert minden embernél más. Kiinduló pont lehet, ha napi minimális folyadékszükségletünket egyszerű képlet segítségével számoljuk ki: testsúly (kg) x 40 ml = napi folyadékszükséglet. Példa: egy 65 kg testsúlyú nő esetében a 60 kg x 40 ml = 2400 ml, azaz a példánkban szereplő hölgynek napi 2,4 liter vizet kell elfogyasztania.

Ez a minimum amit meg kellene innunk egy nap szervezetünk egészséges működéséhez. Ehhez kell a plusz folyadékbevitel a fent felsorolt tényezőknél.

A tudatos vízivás nálam azt jelenti, hogy elosztom egész napra az optimális folyadékbevitelemet. Semmiképpen nem jó az, ha tudjuk, hogy mennyit kellene 1 nap meginnunk és azt este isszuk meg, mert napközben elfelejtettük.

Reggel mikor felébredek éhgyomorra iszom 2 pohár szoba-hőmérsékletű vizet méregtelenítés céljából. Nem beszélve arról, hogy felpörgeti az anyagcserénket, így megnő a szervezet energiafogyasztása, vagyis több kalóriát égetünk el. Mi lehet ennek az oka? A vízben levő jód és kalcium bontja a zsírt, a magnézium pedig gyorsítja az anyagcserét. Ez a folyamat körülbelül 30 percig tart, de csak szénsavmentes vízzel működik. A víz emellett az éhséget is csillapítja.

Ezt minden étkezés előtt fél órával megismétlem...2 pohár víz éhgyomorra...hogy az emésztőnedvek előállításához a szervezet rendelkezésére álljon a megfelelő folyadékmennyiség, ne a vérből kelljen kivonnia, mert akkor besűrűsödik.

Semmiképp ne evés közben, vagy közvetlenül evés után igyunk, hogy ne híguljon fel az emésztőnedv, ne keveredjen az étellel.

Egyébként igyunk napközben többször, nem megvárva a szomjúságérzetet!

Én az étkezések után mindig kihagyok 1-1 órát, különben minden órában iszom egy pohár vizet.

Ha nassolni kívánunk, mielőtt nass után kutatnánk, igyunk egy pohár vizet.

Dupla haszon: egyben elmúlik az ingerünk az egészségtelen, hizlaló falatok iránt.

Nálam a táskámban mindig van egy kisebb utántölthető vizes palack.

Az autómban egy nagy másfél literes palack...víz nélkül soha nem indulok el itthonról.

Végezetül lefekvés előtt mindig iszom egy pohárral.

Soha ne igyunk túl hideget vagy túl meleget. A nagyon hideg víz rossz hatással van a belekre – mintegy megbénítja azokat, és többfajta betegség forrása lehet. 

Mikor kezdjünk el változtatni az ivási szokásainkon?  MOST!!! Ne legyünk restek ezt a minimális áldozatot meghozni a vitalitásunk érdekében - fogjunk poharat, palackot! EGÉSZSÉGÜNKRE!!!

„Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. Mintha a vízcsepp ezt mondaná: Én más vagyok, mint a tenger.”
                                                                                     Márai Sándor

Bármilyen meglepően is hangzik, látom az ismeretségi körömben, hogy nagyon sok ember vizet úgyszólván sohasem iszik, vagy csak kis mennyiségben. 

Sokan úgy gondolják teljesen tévesen, hogy nem tesznek különbséget a tejben, borban, gyümölcslében, üdítő italokban lévő víz és a tiszta víz között. Annak ellenére, hogy a gyümölcslevek, a bor, a tej, a cukros, édesített üdítő italok, a kávé és a teák majdnem teljesen vízből vannak, a bennük lévő H2O nem ivóvíz. Szervezetünk táplálékként dolgozza fel. 

A különböző italokban lévő víz az ivóvizet nem helyettesítheti.

Szervezetünk alkalmazkodó képessége miatt ezt a szomjazó – bár nem így észlelt – állapotot évekig fenn lehet tartani.

A sejtek szintjén így megjelenő víz hiánya a legkülönbözőbb formában jelentkezik, amit rendszerint mint betegséget tartanak nyilván. 

Nagyon fontos lenne meg sem várni azt, hogy szomjúságérzetünk legyen. 

Mert, mire az információ eljut az agyba, a sejtek – a felgyülemlő végtermékek, salakanyagok miatt – már fuldokolnak.

Ha nem történik meg időben a folyadék utánpótlás, akár el is pusztulnak. A „szomjúság” a szervezet vészjelzése, amely a kiszáradás fenyegető közelségére figyelmeztet. 

Dehidratáció lép fel...a vízhiánynak rendkívül komoly következményei vannak:

• testünk már 1% vízhiánynál szomjúsággal jelez.
• 2%-os folyadékveszteség megzavarhatja a rövidtávú emlékezetet, nehézséget okozhat az alapműveletek elvégzésénél.
• 3%-os hiány csökkenti az anyagcserét.
• 5%-os hiány enyhe lázat idézhet elő.
• 10%-os hiány esetén a vesék működése leáll és izomgörcsök lépnek fel.
• 20%-os veszteségnél a szervek működése fokozatosan leáll, és ez halálhoz vezet. 
  
  Mint láthatjuk a víz valóban az élet alapfeltétele, szervezetünk harmonikus működéséhez napi 2,5-3 liter vízre lenne szükségünk. Ez az adat egy átlagos súlyú emberre igaz..minél nagyobb súlya van valakinek, annál több vízre van szüksége a szervezetének.
  
  
  Nem kávéra, teára, vagy alkohol tartalmú italokra, mert ezek vízhajtó hatásúak. Szintén felesleges és terhelő az ízesített üdítőitalok és rostos italok fogyasztása. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek mennyisége normális hőmérsékletnél, megerőltetés nélkül 2,5 liter naponta, de ez kánikulában, sportolás közben 4,5 literig is felmehet.
  Az elvesztett vizet folyamatosan pótolnunk kell. Csak a tiszta víz képes megvédeni szervezetünket a kiszáradástól. 
  A kiszáradás következménye lehet: anyagcserezavar, fáradékonyság, gyengeség, kimerültség, szédülés, fejfájás, zavartság, szívdobogásérzés, vesekő kialakulása, vérsűrűsödés, izomgörcsök, salakanyag lerakódás, öregedési folyamat felgyorsulása. 
  Gondolkodjunk el, hogy a felsorolt tünetek közül van-e nekünk valamelyik és próbáljuk ki, hogy fokozatosan elkezdjük emelni a napi tiszta víz mennyiségét.
  El fogunk csodálkozni a jótékony hatáson...én legalábbis így jártam...:)

"Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."

                                                                    Antoine de Saint-Exupéry

Sokat gondolkoztam, hogy mivel kellene kezdenem a blogomat, mikor rájöttem elkezdtem kacagni, hogy nem jutott elsőre eszembe.

A legalapvetőbb dologgal....a VÍZZEL....mert a víz az élet bölcsője....szervezetünk legfontosabb alkotóeleme.

Víz nélkül nincs élet, ezért a tiszta víz a földön található egyik legértékesebb anyag!

Döntő mértékben befolyásolja az életminőségünket és az egészségi állapotunkat.

Ezért fontos, hogy első írásomban megértsük a víz jelentőségét, jótékony hatását.

Az újszülöttek szervezetének kb. 75-80%-át víz képezi.

A felnőttek testének kb. 60-70%-a víz.

A vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a, tüdő 90 %-a, az agy 76 %-a, csont 25 %-a víz.

Bőrünk mintegy 7 liter vizet tartalmaz.

A szervezetnek szüksége van a vízre.

De nem csak azért kell innunk, hogy ki ne száradjunk, hanem azért is, hogy a víz kimoshassa a szervezetből az amúgy lerakódó méreganyagokat.

A víz legfontosabb feladata a szervezetünkben, ily módon segíti egészségünket:

A víz szállítja a tápanyagokat a sejtekhez.

A víz szállítja az oxigént a sejtekhez.
A víz eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges termékeket.

A víz segít megszabadulni a nátriumtól.
A víz karbantartja a sejtek elektromágneses teréhez szükséges elektron - és protonszintet.
A víz párásítja a levegőt, amit belélegzünk.

A víz szabályozza a testhőmérsékletet. A vese, a belek, a bőr és a tüdő a részei ennek az igen érzékeny termosztáló rendszernek.
A víz teszi rugalmassá az ízületeket a csontok összekapcsolásához.
A legfontosabb szerveinket védő rugalmas burkot a víz alkotja.
A víz "átmossa" a vesénket, segítve így a méregtelenítést.

A gyakori vízfogyasztás meggátolja a kiszáradást.

A víz enyhíti a gyomorfájdalmakat.
A víz segít nagyobb mennyiségű kalóriát elégetni.

A víz többlet energiát biztosít és csökkenti a zsírlerakódásokat.
A vízfogyasztástól a bőr hidratációja normalizálódik, simább, puhább, rugalmasabb lesz.
Víz nélkül nem tudunk gondolkodni, mert agyunk több mint 76 százalékban vízből áll.

Végül de nem utolsósorban a víz amolyan, „mágneses memóriaként” tárolja, és a sejtekhez szállítja a szervezet számára létfontosságú információkat, amelyek a sejtmegújulás elengedhetetlen feltételei.

Írás közben jöttem rá, hogy a víz az egy akkora terület, hogy több lépcsőben tudok mesélni róla....

MÁCSAY JUDIT CÉLJA

Mindenki szeretne egészséges maradni öregkorára a hosszú élet reményében, de én nagyobb léptékben gondolkodom. Az öregedési folyamat visszafordítását tűztem ki célul. Hiszek benne, hogy nem kell 50 évesen leírnom magam, mert öreg vagyok. Hanem pont ellenkezőleg, egészségesen, koromat meghazudtolóan tudok kinézni.  Ehhez próbálok tanácsokat adni, olyan bevált módszerekkel, amit kipróbáltam és nálam működtek.

Bizonyítékként felteszek egy képet, ami 2010. augusztusában készült rólam, hogy ne tűnjön úgy, a levegőbe "beszélek".