"Az alvással eltöltött órák a leghatékonyabbak az emberi szervezet újjáépítése szempontjából, beleértve ebbe a bőr regenerálódását is"
Úgy gondoltam, hogy a víz fontossága után az alvás fontosságára kell felhívnom a figyelmet. Tapasztalatból tudom, hogy milyen szépítő ereje van. Világéletemben nagyon szerettem és tudtam is aludni. Az egész életemet úgy alakítottam, hogy ne kelljen órára ébrednem, hanem magamtól tudjak felébredni 8 óra múlva. Szerintem meg is látszik rajtam….
Az alvás nem olyan, mint a pénz. Nem lehet előre gyűjteni belőle, vagy kölcsönkérni. Viszont, csakúgy, mint a pénzből, adósságot lehet felhalmozni. Ha nem alszik eleget, saját magának fog tartozni, amit csak alvással tud törleszteni. Nem győzheti le akarattal és nem is fog megszűnni magától.
Az alvásigény az ember élete során változik. Az újszülötteknek napi 16 - 18 órára van szükségük, míg az óvodás gyerekeknek napi 10 - 12 órára. Az iskoláskorúaknál és a kamaszoknál ez 9 órára csökken. A pubertás kor hormonális hatásai megváltoztatják a belső biológiai órát. Ennek eredményeképp a tinédzserek általában később fekszenek, mint a fiatalabb gyerekek és a felnőttek, és emiatt reggelente tovább alszanak. Ez az alvás - fölkelés ritmus természetesen nem felel meg a középiskolák napi órakezdési idejének, ezért az átlagos tinédzserek 7 - 7,5 órát alszanak naponta. Időskorban az éjszakai alvás tartama ismét csökken és a kisgyerekkori mintázatra emlékeztetve, nappal gyakori rövid felületes alvás periódusok jelentkeznek.
Az alvás… ez a mindennapos jelenség egy adenozin nevű vegyületnek köszönhető. Ennek a természetes kémiai anyagnak a szintje folyamatosan nő a vérben az ébrenlét alatt, és csak alvás közben bomlik le. Az ébren töltött időtartam hosszával egyenes arányban nő az elalvásra való hajlandóság.
Az időpontot, amikor már álmosnak érezzük magunkat, és aludni szeretnénk menni, szintén meghatározza a belső biológiai óra, és a környezeti tényezők - legfőképpen a sötétség és a világosság. A biológiai óra tulajdonképpen nem más, mint egy kis sejtcsoportosulás az agyban, ami a szembe érkező fényjelektől függően válaszol. Amikor leszáll az éjszaka, a biológiai óra elkezd egy melatonin nevű hormont termelni. Ahogy növekszik a mennyisége a szervezetben, úgy érezzük egyre inkább álmosnak magunkat, ez az érzés éjfél és reggel 7 óra között a legerősebb. Másodszor is előjöhet a jelenség, csak egy kicsit enyhébb formában, méghozzá a délután közepén 1 és 4 óra között. Ekkor emelkedik meg másodszor is a melatonin termelés, ami álmossá tehet.
A pihentető éjszakai alvás következtében nem csupán a következő nap leszünk frissebbek és éberebbek, de hosszú távon is egészségesebbek maradunk.
Az alvás folyamatának még inkább figyelemre méltó képessége, hogy segít a nap során megszerzett tudás értelmezésében, mélyebb összefüggéseinek meglátásában. Tudományosan bizonyított, hogy a rossz éjszakai alvás vagy – ami még rosszabb – az alvás idejének szándékos megrövidítése, drámai hatással van értelmi képességeinkre és emlékezetünk hatékony működésére. A memória különösen fontos szerepet tölt be az emberek életében. Ez teszi lehetővé, hogy sikeresen működjünk a hétköznapi életben, a munkában és személyes képességeink kibontakoztatásának egyéb formái során. Egyszóval, ha azt akarjuk, hogy memóriánk megfelelően működjön, igyekezzünk minél inkább minőségi alvást biztosítani a számára.
Miért fontos ez? Képzeljük csak magunkat az agyunk helyébe, és gondoljunk bele, hogy micsoda hihetetlen mennyiségű adathalmazzal kell megbirkóznunk nap, mint nap, tudatosan és tudattalanul egyaránt. Szinte ijesztő!
A pihentető éjszakai alvás lehetővé teszi számunkra, hogy emlékeinket visszakeressük, anélkül, hogy felcserélődnének vagy összekeverednének az agyunkban lévő milliónyi egyéb információ morzsával. Az alvás teszi lehetővé az agy számára, hogy az összes szükséges információ darabot megtalálja az adatok hatalmas tengerében.
A legújabb kutatások rávilágítanak arra, hogy éjjel, miközben békésen alszunk, agyunk különleges műveleteket hajt végre, melynek során feldolgozza mindazt az információt, amelyet a nap során tapasztaltunk. Akárcsak egy jó titkárnő, átválogatja legújabb keletű emlékeinket, lemásolja és katalógusokban rögzíti őket, hogy később könnyedén előkereshetőek legyenek.
A kipihent ember könnyebben jegyzi meg, és jobban képes visszaadni a tanultakat egy pihentető alvás után, mint kialvatlanul.
A 8 órát alvó ember sokkal jobban teljesít, mint azok, akik 6 vagy 7 órát aludhattak. Más tanulmányok azt is kimutatták, hogy a frissen elsajátított dolgok sokkal eredményesebben visszaadhatók egy pihentető éjszaka után, mint 1-2 órával a tanulást követően, vagy egy rövid szunyókálás után.
Számos ismert művész és tudós ismerte el, hogy alvás közben támadtak legkreatívabb gondolataik. Az alvás, szükséges feltétele a kreatív problémamegoldásnak.
Kísérletek is bizonyítják, hogy mennyire fontos az alvás. A kísérlet során az önkénteseknek egy memória-feladatot kellett megoldaniuk, amit 8 órával később kérdeztek vissza. A résztvevők egyik része a feladat után rögtön nyugovóra térhetett, a többieknek ébren kellett tölteniük a hátralévő 8 órát. Az előbbi csoport tagjai jóval könnyebben oldották meg ezután a feladatot, mert nagyobb valószínűséggel találták meg a módját a feladat leegyszerűsítésének.
Számos tanulmány szól arról, hogy a kevés alvás nehezíti a koncentrálást, ekkor nagyobb valószínűséggel hozunk hibás döntéseket, és több kockázatot vállalunk. Nem mellékes kérdés a reakcióidő lelassulása, ami különösen fontos tényező vezetés közben. Az autó-szimulátoron végzett teszteknél a fáradt emberek épp olyan rossz eredményt értek el, mint az ittas vezetők. Az egészséges éjszakai alvás hiánya tehát veszélyes lehet.
Viszont a megfelelő alvás boldogságot és hosszú életet biztosít az emberek számára.
