Nem akartam ma sok időt tölteni a konyhában, ezért úgy döntöttem, hogy valami olyan ebédet csinálok, ami nem sok időt vesz igénybe. Csirkecombfilét vettem, szóval ez adott volt, ebből kellett valami "ütőset" készítenem.
Reggeli után már elkészítettem az öntetet a görög salátámhoz, érjenek össze az ízek ebédig.
Kókusz olajat összekevertem citromlével és oregánóval. Ezután összevágtam az uborkát, paradicsomot, lila hagymát, paprikát, fetasajtot, és az olajbogyót. Egy tálba tettem az összetevőket, meglocsoltam az öntettel, és óvatosan - hogy ne törjön össze - összekevertem. Ebédig a hűtőben érleltem.
Elővettem egy jénai tálat (előszeretettel használom, mert nincs káros anyag benne) és öntöttem bele egy kis bio kókusz olajat. Megmostam a csirkecombokat és Himalája sóval besóztam, mind a két oldalukat és egy kicsit beborsoztam. Elektromos reszelőn lereszeltem füstölt sajtot és belehempergettem a csirkecombokat, majd beletettem a jénai tálba. Zsírszegény tejföllel teljesen betakartam a sajtos combokat és betettem az előmelegített sütőbe. Légkeveréses sütésen kezdtem, hogy puhuljon aztán átkapcsoltam sima sütésre, hogy piruljon is és a levét elfője. Mikor aranybarna lett a teteje kivettem, mert megsült.
Míg sült a hús kitaláltam, hogy sütök egy csokitortát.
Feltettem egy kis lábasban vizet forrni és rátettem egy hőálló edényt.
200g étcsokoládét összetörtem és beletettem az edénybe. Fontos, hogy minél magasabb százalékban legyen a kakaó benne, mert annál finomabb lesz.
A csokoládé mellé betettem 200 g tea vajat, szintén olvadni.
Mikor felolvadt a csokoládé a tea vajjal, akkor levettem a gőzölgő vízről és hagytam hűlni, mert, ha melegen keverem bele a tojássárgáját, akkor a melegtől összeugrik a tojás.
Közben 5 db tojást szétválasztottam a sárgájától. Kimértem 130g PrimeSweet 2x édesítőt és robotgéppel fehéredésig kevertem a tojások sárgájával.
Robotgéppel felvertem az 5 tojás fehérjét egy csipet Himalája sóval, hogy kőkemény legyen.
A kihűlt csokoládéba belekevertem a tojások sárgáját és egy fél zacskó sütőport.
Majd kanalanként belekevertem ebbe a masszába óvatosan a habot, hogy ne törjön össze.
A kapcsos tortaformát körbe rajzoltam a sütőpapíron és kivágtam ezt a kört.
Beletettem a sütőpapírt a tortaformába és beleöntöttem a masszát.
Ezalatt az idő alatt megsült a csirkecombom azt kivettem és a helyére betettem a csokitortámat.
Ne haragudj, hogy ismeretlenül írok neked, de szeretnék kérdezni tőled valamit.
Az egyik barátnőm facebook oldalán olvastam az adalékanyagokról írt cikkedet. Egyből felhívtam a barátnőmet, aki elmesélte, hogy ismer téged hosszú évek óta és nyugodtan írhatok neked és kérdezhetek tőled. 44 éves nő vagyok, aki szeretne lefogyni és ezért próbálom kiiktatni az életemből a hizlaló élelmiszereket. Cukrot már nem eszem, eddig pótoltam barna cukorral vagy szacharinnal, de ahogy a cikkedből kivettem ez nem valami egészséges. Tudsz nekem valami ötletet adni, hogy akkor mit egyek cukor helyett?
Nagyon édes szájú vagyok, szeretek sütni és nassolni. Ezekről nem tudok lemondani.
Előre is köszönöm a válaszodat!"
A „Civilizációs Szindróma kialakulásának főbb okai” sorozatot akartam eredetileg folytatni a rostbevitel drasztikus lecsökkenésével, de úgy gondoltam, hogy erre a levélre válaszolok egy kicsit bővebben.
A cukor évszázadokon keresztül gyógyszernek számított, és csak a leggazdagabbak számára volt elérhető. A perzsa birodalom hanyatlása után került át az iszlám világba, majd a keresztes lovagok közvetítésével Európába. A portugál, a spanyol, majd a brit birodalom felemelkedésében és gazdagságában jelentős szerepet játszott a cukorból származó busás jövedelem.
A finomított cukrok fogyasztása az utóbbi kétszáz évben drámaian megnövekedett. Míg a 18. század végéig a cukor a táplálkozásban lényegében teljesen ismeretlen volt, addig jelenleg a világon az étkezési célra előállított cukorféleségek mennyisége évente eléri a 160 millió tonnát.
A finomított fehér cukor a szervezet szinte minden részében káros folyamatokat indít el. A fehér cukor nem igényel különösebb emésztést, így hamar a véráramba kerül. Ekkor összetett hormonális folyamatok indulnak meg. A hasnyálmirigy inzulint termel, mely a sejtek számára hozzáférhetővé teszi a glükózt, így a vércukorszint csökken. Az állandó cukorfogyasztás miatt azonban a hasnyálmirigy sejtjei egy idő után elfáradnak, így először csökken a glükóztolerancia, később viszont cukorbetegség is előállhat.
A kutatók már jó ideje feltételezik, hogy összefüggés van a cukorfogyasztás és szervezetünk védekezőképessége között. Szakemberek szerint napi 100 gramm fehér cukor elfogyasztása esetén szinte felére csökken a szervezet ellenálló képessége. A glükóz hirtelen jelenik meg a vérben, ami leköti az immunsejtek receptorait, kiszorítva például az értékes C-vitamint, ami az immunrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen.
A fölösleges cukor egy idő után a májban zsírrá alakul. Gyermekek esetén az elhízás még súlyosabb következményekkel járhat, hiszen esetükben újabb zsírsejtek is képződnek, a felnőtteknél pedig a már meglévők nagyobbodnak.
A rendszeres és mértéktelen cukorfogyasztás károsíthatja a szívet és az érrendszert, a szemet, a fogakat, az emésztőszervek nyálkahártyáját, a hasnyálmirigyet és az idegrendszert, hátrányos a máj és a vese működésére is, és megzavarja a hormonháztartást. Hosszabb távon elhízást, más esetben tápanyagszegénységet okoz, az erjedési folyamat miatt pedig gyakran szellemi tompaság, ingerlékenység, kedvetlenség, rossz közérzet jön létre.
A cukorbevitel jelentős csökkentése a humán (emberi) táplálkozásban a huszonegyedik századi élelmiszeripar talán legnagyobb kihívását jelenti.
A cukor mai táplálkozásunk egyik alapvető élelmiszer-alkotója, amelyet egyrészt közvetlen hozzáadott cukorként (pl. kávé, tea ízesítésére), ill. különböző élelmiszerek összetevőjeként (pl. üdítőitalok, szörpök, desszertek, csokoládé-félék, jégkrémek, fagylaltok, édességek, stb.) fogyasztunk. A cukor megnevezés alatt általában a „közönséges” kristálycukrot, azaz az egy molekula glükózból (szőlőcukor) és egy molekula fruktózból (gyümölcscukor) felépülő szacharózt értjük. A szacharózt főként cukorrépából (=répacukor), ill. cukornádból (=nádcukor) állítják elő és számos kereskedelmi formája ismeretes (kristálycukor, porcukor, barnacukor, kockacukor, stb.).
A barna cukor tulajdonképpen ugyanolyan cukorrépából készül, mint a fehér cukor. A módszerek is megegyeznek, a különbség mindössze annyi, hogy a barna cukor gyártása közben a folyamatot olyan ponton állítják meg, ahol a tisztítás még nem százszázalékos, így kis mennyiségben egyéb természetes anyagokat is tartalmaz.
A rendkívüli módon megemelkedett cukorfogyasztás különösen annak ismeretében kedvezőtlen, miszerint az újabb táplálkozás-élettani kutatások egyértelműen igazolták, hogy a túlzott mértékű cukor felvétel a számszerűen és arányaiban egyaránt rohamosan növekvő tendenciájú ún. civilizációs betegségek (hiperinzulinizmus, inzulinrezisztencia, II-es típusú cukorbetegség elhízás, magas vérnyomás, hiperlipidémia, atherosclerosis, infarktus/stroke) egyik meghatározó okozati tényezője. E tünetcsoportot vagy közülük több tünet együttes fennállását „metabolikus szindrómának” nevezik a szakirodalomban és modern civilizációnk egyik legveszélyesebb alapbetegségének minősítik.
Élettani szempontból a cukor „hatóanyaga” a glükóz (dextróz=szőlőcukor), tekintve, hogy az emberi szervezet sejtjei kizárólag ezt a vegyületet tudják az anyagcsere-folyamatokban energia-forrásként felhasználni. A szacharóz – és valamennyi egyéb, ún. hasznosítható szénhidrát - enzimatikus lebomlást követően szintén glükózzá alakul.
A fejlett nyugati civilizációkban a populáció (népesség) érintettsége eléri 20 – 50 %-ot: az elhízott emberek száma a világon mintegy 350 millióra, a túlsúlyosaké 1,2 milliárdra tehető miközben a II. típusú cukorbetegség az utóbbi száz évben csaknem ezer (!) százalékkal növekedett. Ugyancsak nagyrészt a finomított cukorfélék felelősek a szintén egyre inkább népbetegségnek számító és a gyermekeket is súlyosan veszélyeztető fogbetegségek (fogszuvasodás) kialakulásáért is.
A cukorfogyasztás ma már nyilvánvaló káros következményei miatt egyre erőteljesebb igény jelentkezik a cukor helyettesítésére alkalmas új, a jelenlegieknél tökéletesebb alternatív asztali-, ill. ipari édesítőszerek iránt. Alapvető elvárás, hogy a jövő cukorhelyettesítő édesítőszere(i) a cukor kedvező, a fogyasztók és az ipari alkalmazók által egyaránt közkedvelt tulajdonságait a lehető legnagyobb mértékben megközelítse, miközben a mai édesítők gyakorta kedvezőtlen sajátságaitól mentes legyen.
Az édesítőszerek alkalmazásának célja minden esetben a cukor kedvezőtlen élettani hatásainak kiküszöbölése, megszüntetése.
Ennek megfelelően az optimális édesítőszer a cukorhoz hasonlóan:
- tömeg-édesítő funkciójú
- 100 %-ban természetes eredetű
- tisztán édes ízű
- nincs mellékíze,
- nincs egészségkárosító hatása,
- nincs metabolikus mellékhatása,
A cukorral ellentétben azonban:
- energiamentes: energia-egyenértéke nulla,
- nem emeli a vér glukóz-szintjét, azaz glikémiás indexe nulla,
- metabolizmusa nem igényel inzulint, így az inzulin-indexe nulla,
- fogbarát természetű.
A PrimeSweet® jelenleg világviszonylatban az egyetlen olyan édesítőszer készítmény, amely a fenti követelményrendszernek megfelelően az ideális cukorhelyettesítő valamennyi kritikus tulajdonságával együttesen rendelkezik, és így optimális megoldást kínál a cukor helyettesítésére.
A következő írásomban bemutatom a PrimeSweet® édesítőszert, amit én is használok a mindennapi életemben és leírom a tapasztalataimat.
A civilizációs betegségek második oka – mármint amelyeket a táplálékunk okoz - az életfontosságú anyagok hiánya. Az intenzív mezőgazdaság és az élelmiszeripari feldolgozás hatására ételeink már csak töredékét tartalmazzák annak a hatóanyag-mennyiségnek, amit korábban tartalmaztak.
Régen nem voltak adalékanyagok…megérett, leszedték és megették.
Az élelmiszeripar alaptevékenysége ma a következő: a természetes állapotától megfosztott, elemeire bontott és átalakított nyersanyagrészeket ismét "összeragasztják", E-számokkal dúsítják s így egy újfajta élelmiszer áll elő.
Az összerakás azonban nem olyan könnyű, hiszen különböző színű, állományú és oldhatóságú rendszerekről van szó. Ekkor kerül elő a laboratóriumból az emulgálószer, stabilizátor, állományjavító vagy a csomósodásgátló anyag. A szín-és ízprofilt színezékekkel és aromákkal, a méretet térfogatnövelővel, a tartósságot tartósítószerekkel biztosítják. Az adalékanyagok (E-számok) egyre szélesedő tárháza az eladhatóságot, a gyártó érdekeit szolgálja.
Kis túlzással elmondhatjuk, hogy egy élelmiszerben döntően a vizet, az adalékanyagokat, a levegőt és a díszes csomagolást valamint a gyártó és kereskedő munkadíját fizetjük meg és csak kis mértékben az alapanyagot.
Korunkban a legtöbb betegség sok tényező összhatásaként előálló kórkép. Ebből adódóan utólag igen nehéz megállapítani, hogy a számos tényező közül melyik és milyen tényező okozta a kialakult betegséget. Ráadásul vannak olyan kockázati tényezők, melyek általunk nem befolyásolhatók, kivédhetőek. Ilyenek például a környezeti szennyeződések, vegyi terhelések. A táplálkozás nem ezek közé tartozik. Személyesen dönthetjük el, mit veszünk, mit teszünk családunk asztalára. Aki semmit nem tud arról, éppen mit eszik, az végtelenül kiszolgáltatott.
A nem megfelelő étrend többszörös rombolást is végezhet a testben.
A magyar élelmiszeripar előírja a megfelelő fogyasztói tájékoztatást, ez azonban csak a csomagolóanyagon fellelhető jelölésekre korlátozódik, nem pedig azok élettani hatásaira. Az adalékanyagok általában nem önmagukban, hanem más kockázati tényezőkhöz társulva, genetikai hajlam függvényében okozhatnak nagyobb megbetegítési valószínűséget.
Az E számok az Európai Unióban engedélyezett élelmiszeripari adalékanyagokat jelölik.
A C vitaminnak is van E száma az E 300. Egyáltalán nem biztos, hogy egy E számmal rendelkező vegyület káros. Sőt, a legtöbb esetben ártalmatlanságról beszélhetünk, de van néhány vegyület, amelyek esetében úgy lehetne fogalmazni óvatosan, hogy felmerült a kockázat, hogy bizonyos genetikai háttér halmozódása esetén valaki fogyaszt 3 olyan ételt melyek mindegyikében van legalább 5 E szám, az már összességében 15 E szám egy étkezés elfogyasztásakor. Ilyen esetekben nem tudjuk megbecsülni sem, hogy mit okoz az illető szervezetében ez a 15 E szám. Hosszú távon kockázatos!
Például az eper jégkrémben a mag is ott van, de ez egy kirakat élelmiszer, virtuális, látszólagos. Az élelmiszeripar átállt, hogy a látvány alapján próbálja eladni a termékeit. Az ipar azt mondja, hogy miattunk, a vásárlók miatt csinálja, mert különben nem vesszük meg a terméket.
Az illatanyag az ízanyag az E számok hatására kerül be a termékbe. Virtuális gyümölcs van az eper és málna joghurtokban is, ami azt jelenti, hogy a gyümölcs préselése során kipréselik belőle a levet, elkerül a léüzemekbe és ami megmarad a gépben az a törköly (présben lévő maradék), abból izgalmas módon lehet csinálni velőket, amiket rengeteg féle módon el lehet adni.
A másik példa a párizsi, amiben igazándiból kevés hús van. Van benne egy kis húspép de rossz hír és drámai hír, hogy ipari szalonna és zselatin. A zselatin a vágóhídi hulladékból készülő anyag. Kiváló tortazselé készül belőle. Nem mérgezőek. Rendkívül izgalmas területe az élelmiszer iparnak. A párizsi tulajdonképpen vágható víz, mert a zselatinhoz bármennyi vizet adnak beszívja azt. Ha valaki húst akar enni, akkor nem párizsit kell ennie.
Harmadik példa a színezett cukorka, ami mesterséges színezékekből, és mesterséges aromákból készül.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a mai világban tájékozódni kell!
A „látványvadászat” fontos kelléke lett az élelmiszeriparnak, sőt a tetszetősség és méret egyben a piacon való fennmaradás feltételévé vált. Érdekes ellentmondás, hogy miközben a műszaki berendezések (számítógép, CD lejátszó, hifi berendezések stb.) területén döntően a „zsebméret” felé való törekvés fejeződik ki, addig az élelmiszerek térfogata egyre csak növekszik.
A felfújt termékek tehát többnyire tápanyagban igen szegények, levegőben viszont gazdagok. Az ilyenfajta péksüteményeknek és kenyereknek szinte csak a héját kell rágni, a bele vattacukorként szétomlik a szánkban. Sajnosma már a levegőért is fizetnünk kell.
Lássuk, hogy mit rejtenek a számok!
Az E100-tól kezdődő számok jelölik a színezékeket, E200-tól a tartósítószereket, E300-tól az antioxidánsokat, E400-tól az emulgeálószereket, habképzőket, stabilizátorokat, zselésítőket, sűrítő- és szilárdító anyagokat, E500-tól főként a különböző funkcióval rendelkező szervetlen sókat, E600-tól az ízfokozókat és ízmódosítókat, E900-tól az édesítőszereket, E1000-től pedig a módosított keményítőket és egyéb technológiai hatású adalékanyagokat.
Tisztában kell lenni azzal, hogy pontosan mely adalékanyagok azok, melyek veszélyt jelenthetnek egészségünkre.
Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Akrilamid – a chipsekben
Leginkább a magas hőmérsékleten - 120C° - hevített szénhidráttartalmú élelmiszerekben van jelen az akrilamid. A gabonafélékben, cukorban vagy épp a kávéban jelenlévő aszparagin nevű aminosav hőkezelése során keletkezik a mérgező akrilamid vegyület.
Legnagyobb mennyiségben azonban a különböző chipsekben és húsokban található. Rákkeltő hatását már 2002-ben bizonyították állatkísérletekkel.
Ínycsiklandozó, ámde egészségkárosító ezért inkább pisztáciával, pattogatott kukoricával vagy sósmogyoróval lehet pótolni a chipseket. Ha pedig burgonyát vagy húst sütünk mindenképpen ügyelni kell rá, hogy az olajat csak egyszer használjuk valamint arra is, hogy ne hevítsük túl.
Aszpartám – E 951 - veszélyes édesítőszer
Ez az édesítőszer közkedvelt adalékanyag. Rákkeltő hatásáról jó ideje vitáznak a tudósok. Egyes kutatások szerint azonban a mesterséges édesítőszer növeli a nyirokrendszeri daganatos megbetegedések, valamint a mellrák kockázatát is. Ezt arra alapozzák, hogy lebomlása során mérgező formaldehid szabadul fel a szervezetben. Több helyen is említik a szintetikus édesítőszer egyéb mellékhatásait. Az aszpartámra érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rendkívüli aktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat figyeltek meg. Egyes kutatások arra is rávilágítottak, hogy az édesítőszer éhségfokozó hatása miatt a diétázók éppen ellentétes hatást érnek el, és fogyás helyett a túlsúly gyarapodását generálják. A vegyület megtalálható szénsavas üdítőitalokban, gyümölcslevekben, jeges teában, fagylaltokban.
Ciklamát - E952
Az édesítőszerként használt ciklamát nevű ételadalék kromoszómakárosodást okozhat. Nagyobb mennyiségben adagolva kísérleti patkányoknál hólyagrákot idézett elő, ezért számos országban betiltották, más országokban korlátozták használatát. Rendszeres fogyasztás mellett bőrirritációt és hasmenést is okoz. A hivatalos adatok szerint viszont a ciklamát az élelmiszerekben alkalmazott mennyiségben ártalmatlannak számít.
Szacharin - E954
A szacharint patkánykísérletek nyomán szintén összefüggésbe hozták a hólyagrák kialakulásával. Ezeket az eredményeket azonban más, állatokkal és emberekkel kapcsolatos tanulmányok nem tudták megerősíteni.
Nitrózaminok – a húsfélékben
Olyan élelmiszerekben található meg ez az anyag, melyek tartósításához nitrites pácsót használnak penész- és élesztőgombák ellen. De nem csupán a tartósítás miatt használnak nitritet, hanem a húsfélék kellemes színét is ezzel próbálják elérni. A nitritekből az emésztés, valamint a sütés során nitrózaminok keletkeznek, melyek igen nagymértékben veszélyesek az emberi szervezetre. Tudományos kutatások bizonyították, hogy nagy mennyiségben előidézhetik a nyelőcső-, illetve a gyomorrák kialakulását. Épp ezért jól tesszük, ha elkerüljük a kálium-nitrittel – E 249 –, valamit a nátrium-nitrittel – E 250 – tartósított húskészítményeket.
Ezenkívül jelentős mennyiségben fordulhatnak elő a primőr zöldségekben - salátában, spenótban, retekben - a nitrogéntartalmú műtrágyák helytelen alkalmazása miatt.
Foszforsav - a Colában
A foszforsav élénkítő hatású, kitűnően oldja a vízkövet és a fogzománcot is A fogzománc az emberi szervezet legkeményebb szövete, amelynek külső rétegeiben ásványi anyagok (főként kalcium- és foszfátionok) ki-be áramlanak. A savhatás következtében az ásványi anyagok kioldódnak a fogzománcból és a zománc felszín alatti része porózussá válik, majd szuvas üreg jön létre.
Kéndioxid és szulfitok - E220-228
Fő felhasználási területe a borászat és a világos színű zöldségek, gyümölcsök előtartósítása, a világos színű aszalványok gyártása. Előszeretettel alkalmazzák a háztartások és vállalkozók is a nem hőkezelt savanyúságok színének és állományának megőrzésére. Ez a vegyületcsoport már kis koncentrációban is károsítja a központi idegrendszert, és erős allergizáló hatása miatt fejfájást, allergiás, asztmás rohamokat idézhet elő.
Amennyiben valaki érzékeny rájuk, fejfájást, rosszullétet, hasmenést, asztmarohamot vagy akár anyagcsere- és idegrendszeri zavarokat okozhatnak, ezenkívül bontják a B1-vitamint az élelmiszerekben.
A kén-dioxidot és a szulfitokat a borok mellett meg lehet találni a pezsgőkben, lekvárokban, szárított gyümölcsökben, valamint egyes kozmetikumokban.
Nátrium-glutamát - E621
A legismertebb ízfokozó. Kereskedelmi forgalmazása a fehérjében gazdag készételek és a gyorsétterem-hálózatok termékeinek elterjedésével nőtt hatalmas méretűre. Mellékhatásként depresszió, fejfájás, mellkasi fájdalmak, szapora szívverés jelentkezhet. Étvágynövelő hatása elhízáshoz vezethet. Emellett az sem mellékes, hogy a fogyasztót megtéveszti az élelmiszer tényleges összetételét illetően. A glutamátot általában szójából nyerik, és húskészítményekhez adagolják.
Guargumi - E-412
A guargumi nem feltétlenül sorolható az egészséges összetevők közé. A mérgező guarbab magjából őrléssel készülő termék különösen káros anyagokat tartalmazhat, mivel tökéletes tisztítása gazdaságtalan. A guargumiadalékanyag hatásai, annak tisztasága vagy szennyezettsége miatt érdemes óvatosan kezelni, de legalábbis mértékkel bánni az E-412-es számot tartalmazó élelmiszerekkel.
A guargumit többek között majonézhez, ketchupokhoz, szószokhoz, tejtermékekhez, kakaóitalokhoz, üdítőkhöz, szörpökhöz, sonkákhoz, felvágottakhoz, lekvárokhoz, dzsemekhez, kenyerekhez, péksüteményekhez, kekszekhez használják.
Út a megoldás felé, ha információk ismeretében indulunk vásárolni. Másik fontos dolog az egyéni szemléletmód kialakítása, amely végigkíséri az életünket, egészségünket és életminőségünket.
Néhány jó tanács:
- Minden megvásárolandó termék esetében olvassuk el a címkén szereplő összetételi felsorolást. Ha köztudottan káros adalékanyag van a termékben már tegyük is vissza.
- Alapelvi szinten törekedjünk arra, hogy minél kevesebb adalékanyagot (E-számot) tartalmazó élelmiszert vásároljunk. Ma a lányommal mentem vásárolni és neki sem engedtem meg, hogy párizsit vegyen. Helyette nyers császárszalonnát vettünk, amit mi főztünk meg ízesített alaplében és kihűlés után megszórtuk őrölt pirospaprikával a tetejét és zúzott fokhagymával. Isteni finom reggeli lett belőle, minden hozzáadott adalékanyag nélkül.
- A csomagolás nélküli, utcai árusoknál, büfékben, gyorséttermekben kapható termékek összetétele fogyasztói szinten nem ellenőrizhető, ezért a megbízhatóságuk is kisebb. Legyünk óvatosak e termékek vásárlásakor.
Egy kis segítség azoknak, akik jobban meg szeretnék ismerni az E számok mögött rejlő anyagokat és hatásukat:
Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést az E számok iránt, azoknál az embereknél is, akikazt vallják, hogy „csak egyszer élünk” és megtesznek mindent, ennek az egynek a megrövidítéséért.
„Az embert az evolúciója tette naggyá és dönti romba is. Pedig kezdetben minden olyan jól alakult. Rátaláltunk halak formájában az omega-3-ra, ettől jól megnőtt az agyunk, egyre okosabbak lettünk, egyre több dolgot feltaláltunk, de mára ez odáig fajult, hogy kezdünk belehalni saját okosságunkba.”
Szendi Gábor
Mi is az a Civilizációs Szindróma?
A Civilizációs Szindróma azon betegségek és tünetcsoportok együttese, amelyek a XX. században az iparosodott, fejlett nyugati világ országaiban, az ott végbement rohamos fejlődés következtében kialakult modern életvitel káros mellékhatásaként jelentek meg és terjednek rohamos ütemben.
A Civilizációs Szindróma kialakulásának főbb okai:
1. Táplálkozási okok
2. Környezeti hatások
3. Életmód
1 Táplálkozási okok:
Modern Nyugati Étrend: nagyon rövid idő alatt bekövetkezett nagyon nagymértékű változás állt be a táplálkozás szerkezetében, az ételek összetételében, gyártási higiéniájában, továbbá egyes tápanyag-csoportok mennyiségében.
• Finomított szénhidrátfogyasztás drámai növekedése:
- óriási mennyiségű cukorfogyasztás,
- gabonafogyasztás = túlzott szénhidrát (keményítő) bevitel,
• adalékanyagok elterjedése, • rostbevitel drasztikus lecsökkenése • probiotikus védő-baktériumok eltűnése • növényi olajok túlsúlya = Omega 3 zsírsavak eltűnése + Omega 6
zsírsavak dominanciája.
• vitamin és ásványi anyag-hiány,
Ebben az írásomban a finomított szénhidrátokról fogok írni.
Ha 100-nak veszem azt az időt, amit az ember eltöltött a Földön megjelenése óta, akkor abból 99,58 százalékot élt finomított szénhidrátok nélkül. Addig gyűjtögetett, állatokat és a környezetében termő növényeket fogyasztotta. A földművelés és a gabonafélék nagymértékű termelése hozta, hogy az ipar ezeket a magvakat finomított lisztté őrölte létrehozta a cukorgyártást. Az élelmiszeripar kialakulásával egy időben kialakult a táplálkozás okozta civilizációs betegségek.
Azt hiszem ezzel mindent elmagyaráztam, hogy miért nem tudunk alkalmazkodni a modern életvitel káros mellékhatásaihoz. Ilyen gyorsan képtelenség. Olyan okosak lettünk, hogy túljártunk a természet eszén, legyőztük és ez okozza a halálunkat. Nagyon érdekes, hogy a természeti népeknél például nem létezik a 2-es típusú cukorbetegség. Hogy létezne, hisz nincs iparuk, ami feldolgozná finomított lisztté a gabonát. Természetes táplálékot fogyasztanak, amivel képtelenség akkora cukorterhelést elérni. Náluk nincs Civilizációs szindróma.
Az emberi szervezet megdöbbentő módon tud alkalmazkodni a környezetében található természetes táplálékokhoz. A hangsúly a természetesen van. A finomított, civilizációs táplálékhoz nem tud. A „primitív” táplálék nem tartalmaz finomított élelmiszereket és tulajdonképpen itt van a kutya elásva. A táplálékunk akkor képes az egészségünk fenntartására, ha feldolgozatlan, finomítatlan.
Mindenek ellenére drámaian megnőtt a finomított szénhidrátfogyasztás, óriási mértéket öltött a cukorfogyasztás
Miért baj ez? Látom a környezetemben, hogy nagyon sok ember nem érti, ezért most megpróbálom elmagyarázni.
Minden szénhidrát, beleértve a cukrot is, vércukorrá alakul át és minél finomítottabb a szénhidrát, annál gyorsabb ez az átalakulás. Amikor elfogyasztunk egy süteményt vagy megeszünk egy adag krumplipürét, akkor nagyon gyorsan felszívódik a szervezetünkben és nagyon gyorsan megemeli a vércukor szintünket.
A vércukorszint normalizálására a hasnyálmirigyünk inzulint bocsát ki, amely a cukrot a sejtjeinkbe juttatja, ahol a cukor glikogén (az izmokban és a májban raktározódó szénhidrát) formájában tárolja, mint üzemanyagot. A szervezet a zsír helyett a szénhidrátokat tekinti elsődlegesen üzemanyagnak és ezeket égeti el először. Amíg van, szénhidrát utánpótlás addig zsírt a szervezet nem éget el, sőt a szénhidrátból maradt felesleget is zsírként raktározza el.
Amikor csökkentjük a szénhidrátot, a testünk először elhasználja a glikogént az izmokban és a májban raktározódó szénhidrátot. Amikor ez elfogyott, a szervezet a zsírok felé fordul, a hasnyálmirigy tarthat egy kis szünetet. A vércukorszint stabilizálódik, az inzulinszint leesik, a zsír égetődik. Ezért működik a low-carb étrend (alacsony szénhidráttartalmú étkezési forma) cukorbetegségben és fogyókúrában. Az emberek az alacsony szénhidráttartalmú diéta hatására fogyni kezdenek, mivel a zsír és a fehérje laktató és lecsökkenti az éhséget.
Ahogy a sejtek egyre érzéketlenebbé válnak az inzulinra, (vércukorszintet csökkentő hasnyálmirigyi hormon) a hasnyálmirigynek egyre több inzulint kell a vérbe bocsátania, hogy ugyanannyi cukrot a sejtekbe tudjon juttatni.
Ahogy az emberek kezdenek inzulinrezisztenssé vagyis ellenállóvá válni, a szénhidrátok egyre nagyobb feladat elé állítják a szervezetet. Amikor a hasnyálmirigy kezd kimerülni és már nem tud annyi inzulint termelni, hogy a vércukrot normál szinten tartsa, kialakul a cukorbetegség. Nem az a baj, hogy a szervezetünk kevesebb inzulint termel, hanem az ellenállás miatt az inzulinigényünk nő meg drasztikusan.
Több kutatás alátámasztja, hogy a táplálékkal bevitt zsír nincs közvetlen kapcsolatban a vér zsírtartalmával. Sokkal inkább az elfogyasztott szénhidrát mennyisége határozza meg a vér zsírszintjét.
Ezért ha kerüljük az egészségtelen szénhidrátokat a sok éve fennálló cukorbetegség is visszafordítható.
„ A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessék.
A szolgának erősnek kell lenni.
Minél gyengébb a test annál többet parancsol,
minél erősebb, annál engedelmesebb.”
Rousso
A mindenkori ártalmak erősen megkurtítják az élettartamot.
Egykor a kardfogú tigris, később a pestis, manapság a civilizációs ártalmak: a szociális környezet, a fizikális környezet, az életmód viszontagságai.
A fejlett ipari társadalmakban az úgynevezett „modern életmód” kialakulásával az elmúlt évtizedekben nagyon gyorsan és jelentős módon megváltoztak az életviteli szokások és életkörülmények.
A modern életmód komplex módon befolyásolja egészségi állapotunkat.
Sajnos az utóbbi időszakban egyre markánsabban megmutatkoznak ennek az életmódnak a kedvezőtlen hatásai.
Ezek közül a legfontosabbak:
A felgyorsult élettempó és megnövekedett konfliktushelyzetek miatt kialakuló és állandósuló stressz. (Stressz fogalma: A szervezet nem sajátos reakciója
minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából,
alkalmazkodásra kényszeríti.)
Szerintem a stressz nem minden esetben ártalmas.
Magamon azt vettem észre, hogy ha stresszhelyzetbe kerülök, akkor megerősödöm, sokkal kreatívabb vagyok, és azt érzem magamon, hogy le tudom győzni az akadályokat.
Tudom, hogy nem mindenki reagál így a stresszre, ami nagyon ártalmas és kellemetlen lehet, mert magával hozza egy idő után az alvászavart, a teljesítményromlást, a kimerültséget, a szorongást, a depressziót és a legvégén az egészségromlást.
A stressz, olyan, mint a gitár húrja. Ha nem feszítjük meg használhatatlan, ha túlfeszítjük, elszakad.
A másik nagy probléma a mozgásszegény életmód.
A ma embere zömében ülő munkát végez, alig mozog sőt, szabadidejét is jobbára otthonában, tévé vagy számítógép előtt tölti.
A mozgáshiány, az ülő életmód teljesen természetellenes és ezért nagy veszélyeket rejt.
Ennek következménye lehet az elhízás, egyes anyagcsere- és mozgásszervi betegségek.
A harmadik fő probléma a táplálkozás minősége. Egyre feldolgozottabb élelmiszereket fogyasztunk. Idő hiányában gyakran sajnos olyan ételeket eszünk, melyek adalékanyagokat, tartósítószereket tartalmaznak, melyek rendszeres fogyasztása folyamatosan mérgezi szervezetünket.
A méreganyagok nagyobb mennyiségben felszívódnak és lerakódnak a szervezetben. A helytelen táplálkozás miatti elhízás következtében zsíros a máj, a zsír lerakódik az erekben, az erek összeszűkülnek, az érszűkület következménye pedig a magas vérnyomás, ami megnöveli az agyvérzés és az infarktus kialakulásának kockázatát.
Tehát a mai ember mind több testidegen anyagot tartalmazó élelmiszert fogyaszt, kevés természetes táplálékot, rostanyagot, vitaminokat, ásványi anyagokat és kevés folyadékot iszik. Viszont koleszterinben és szénhidrátban gazdag táplálkozást folytat.
A korszerű magas feldolgozottsági szintű élelmiszerekkel egyrészt összehasonlíthatatlanul kevesebb létfontosságú, a bélflóra egyensúlyának fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen (ún. probiotikus) baktérium kerül a szervezetbe, másrészt az ilyen táplálkozás jóval kevésbé igényli az immunrendszer aktiválódását, ami ezáltal hosszú távon veszít működőképességéből, vagy már nem is alakul ki normális szinten (pl. csecsemőkorban).
A negyedik nagy probléma az egészségkárosító kemikáliák, toxikus és/vagy allergén anyagok nagy mennyisége.
Ezek a veszélyes vegyületek rengeteg hétköznapi termékben megtalálhatóak: kozmetikumokban, tisztítószerekben, szagosítókban, bútorokban, műszaki cikkekben, szőnyegekben, matracokban, kábelekben, textíliákban, lámpákban, lábosokban és egyéb konyhai eszközökben, ételtartókban, ruhákban, irodai eszközökben, játékokban...
Ide tartoznak még a környezeti ártalmak, mint például a légszennyeződés vagy a számítógépek, légkondicionálók, mobiltelefonok által gerjesztett elektroszmog.
Az ebből adódó betegségek első jele a levertség, a fáradékonyság, az alvászavar.
Bár az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi száz évben, ugyanezen idő alatt a városi lakosság egészségi állapota nem javult ugyanolyan mértékben. A legszembetűnőbb növekedés az immunrendszer legyengüléséből adódó daganatos, allergiás betegségeknél tapasztalható.
Emellett olyan kórok, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek, mára egyre fiatalabb nemzedékeket sújtanak.
Súlyos probléma még a dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, nem is beszélve a drogokról.
Felteszek ide egy tanulságos videót a dohányzásról, nagyon elgondolkodtató...
A szervezetünket érő folyamatos negatív behatások következtében az immunrendszerünk legyengül és ennek egyik eredménye az évről-évre növekvő számú allergiás megbetegedés, a daganatok kialakulása és a csökkenő védekező képesség vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal szemben.
Fentiek összefoglalásaként megállapítható, hogy a napjainkban a fejlett nyugati társadalmakra jellemző modern élet kialakulásához vezető rendkívül gyors átalakulási folyamatok egy részét az emberi szervezet képtelen volt méreteiben és gyorsaságában lekövetni, aminek egyik jelentős következményeként egyre növekvő méretekben és arányokban jelennek meg és terjednek olyan betegségek és szindrómák amelyek a szervezet védelmi rendszereinek (immunrendszer, védő mikroflóra, antioxidáns rendszer) legyengülésére és ebből eredően elégtelen működésére vezethetők vissza. Az ilyen betegségek közé sorolhatók a daganatos megbetegedések, az irritábilis bélszindrómák, a Chrone-betegség, a diabetes mellitus, a candidózis, stb.
A fejlett ipari országokban a felnőtt lakosság csaknem 75 %-a szenved valamilyen krónikus betegségben (csont, ízületi betegség, magas vérnyomás cukorbetegség, túlsúly, daganatos betegség stb.
A gyermekek közel 25 %-a allergiás, felsőléguti, emésztőrendszeri, idegrendszeri problémákkal, vagy tartási rendellenességekkel küzd. A modern gyógyszerek nem oldják meg ezeket a problémákat, és ahol tünetileg enyhítenek is a mellékhatások, más területeken rombolnak, nagy megterhelést jelentenek a szervezet számára.
Elmondhatjuk, hogy a civilizáció fejlődésével olyan betegségek halmozott előfordulása következett be, amelyek kiváltásában az életmódbeli és étrendi változások, illetve a környezeti ártalmak fontos szerepet játszanak.
Hogy érdemben tehessünk a modern életmód betegségei ellen, komoly életmódváltásra és tudatos gondolkodásra van szükségünk!
