„Az egészség a konyhában kezdődik!”
Rosenthal
A civilizációs betegségek második oka – mármint amelyeket a táplálékunk
okoz - az életfontosságú anyagok hiánya. Az intenzív mezőgazdaság és az élelmiszeripari feldolgozás hatására ételeink már csak töredékét tartalmazzák annak a hatóanyag-mennyiségnek, amit korábban tartalmaztak.
okoz - az életfontosságú anyagok hiánya. Az intenzív mezőgazdaság és az élelmiszeripari feldolgozás hatására ételeink már csak töredékét tartalmazzák annak a hatóanyag-mennyiségnek, amit korábban tartalmaztak.
Régen nem voltak adalékanyagok…megérett, leszedték és megették.
Ma megérik, leszedik, zúzzák, hőkezelik, enzimesen bontják, préselik, derítik, besűrítik, tárolják, szállítják, vizezik, cukrozzák, aromásítják, szénsavval dúsítják, csomagolják.
Az élelmiszeripar alaptevékenysége ma a következő: a természetes állapotától megfosztott, elemeire bontott és átalakított nyersanyagrészeket ismét "összeragasztják", E-számokkal dúsítják s így egy újfajta élelmiszer áll elő.
Az összerakás azonban nem olyan könnyű, hiszen különböző színű, állományú és oldhatóságú rendszerekről van szó. Ekkor kerül elő a laboratóriumból az emulgálószer, stabilizátor, állományjavító vagy a csomósodásgátló anyag. A szín-és ízprofilt színezékekkel és aromákkal, a méretet térfogatnövelővel, a tartósságot tartósítószerekkel biztosítják. Az adalékanyagok (E-számok) egyre szélesedő tárháza az eladhatóságot, a gyártó érdekeit szolgálja.
Kis túlzással elmondhatjuk, hogy egy élelmiszerben döntően a vizet, az adalékanyagokat, a levegőt és a díszes csomagolást valamint a gyártó és kereskedő munkadíját fizetjük meg és csak kis mértékben az alapanyagot.
Korunkban a legtöbb betegség sok tényező összhatásaként előálló kórkép. Ebből adódóan utólag igen nehéz megállapítani, hogy a számos tényező közül melyik és milyen tényező okozta a kialakult betegséget. Ráadásul vannak olyan kockázati tényezők, melyek általunk nem befolyásolhatók, kivédhetőek. Ilyenek például a környezeti szennyeződések, vegyi terhelések. A táplálkozás nem ezek közé tartozik. Személyesen dönthetjük el, mit veszünk, mit teszünk családunk asztalára. Aki semmit nem tud arról, éppen mit eszik, az végtelenül kiszolgáltatott.
A nem megfelelő étrend többszörös rombolást is végezhet a testben.
A nem megfelelő étrend többszörös rombolást is végezhet a testben.
A magyar élelmiszeripar előírja a megfelelő fogyasztói tájékoztatást, ez azonban csak a csomagolóanyagon fellelhető jelölésekre korlátozódik, nem pedig azok élettani hatásaira. Az adalékanyagok általában nem önmagukban, hanem más kockázati tényezőkhöz társulva, genetikai hajlam függvényében okozhatnak nagyobb megbetegítési valószínűséget.
Az E számok az Európai Unióban engedélyezett élelmiszeripari adalékanyagokat jelölik.
A C vitaminnak is van E száma az E 300. Egyáltalán nem biztos, hogy egy E számmal rendelkező vegyület káros. Sőt, a legtöbb esetben ártalmatlanságról beszélhetünk, de van néhány vegyület, amelyek esetében úgy lehetne fogalmazni óvatosan, hogy felmerült a kockázat, hogy bizonyos genetikai háttér halmozódása esetén valaki fogyaszt 3 olyan ételt melyek mindegyikében van legalább 5 E szám, az már összességében 15 E szám egy étkezés elfogyasztásakor. Ilyen esetekben nem tudjuk megbecsülni sem, hogy mit okoz az illető szervezetében ez a 15 E szám. Hosszú távon kockázatos!
Például az eper jégkrémben a mag is ott van, de ez egy kirakat élelmiszer, virtuális, látszólagos. Az élelmiszeripar átállt, hogy a látvány alapján próbálja eladni a termékeit. Az ipar azt mondja, hogy miattunk, a vásárlók miatt csinálja, mert különben nem vesszük meg a terméket.
Az illatanyag az ízanyag az E számok hatására kerül be a termékbe. Virtuális gyümölcs van az eper és málna joghurtokban is, ami azt jelenti, hogy a gyümölcs préselése során kipréselik belőle a levet, elkerül a léüzemekbe és ami megmarad a gépben az a törköly (présben lévő maradék), abból izgalmas módon lehet csinálni velőket, amiket rengeteg féle módon el lehet adni.
A másik példa a párizsi, amiben igazándiból kevés hús van. Van benne egy kis húspép de rossz hír és drámai hír, hogy ipari szalonna és zselatin. A zselatin a vágóhídi hulladékból készülő anyag. Kiváló tortazselé készül belőle. Nem mérgezőek. Rendkívül izgalmas területe az élelmiszer iparnak. A párizsi tulajdonképpen vágható víz, mert a zselatinhoz bármennyi vizet adnak beszívja azt. Ha valaki húst akar enni, akkor nem párizsit kell ennie.
Harmadik példa a színezett cukorka, ami mesterséges színezékekből, és mesterséges aromákból készül.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a mai világban tájékozódni kell!
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a mai világban tájékozódni kell!
A „látványvadászat” fontos kelléke lett az élelmiszeriparnak, sőt a tetszetősség és méret egyben a piacon való fennmaradás feltételévé vált. Érdekes ellentmondás, hogy miközben a műszaki berendezések (számítógép, CD lejátszó, hifi berendezések stb.) területén döntően a „zsebméret” felé való törekvés fejeződik ki, addig az élelmiszerek térfogata egyre csak növekszik.
A felfújt termékek tehát többnyire tápanyagban igen szegények, levegőben viszont gazdagok. Az ilyenfajta péksüteményeknek és kenyereknek szinte csak a héját kell rágni, a bele vattacukorként szétomlik a szánkban. Sajnos ma már a levegőért is fizetnünk kell.
Lássuk, hogy mit rejtenek a számok!
Az E100-tól kezdődő számok jelölik a színezékeket, E200-tól a tartósítószereket, E300-tól az antioxidánsokat, E400-tól az emulgeálószereket, habképzőket, stabilizátorokat, zselésítőket, sűrítő- és szilárdító anyagokat, E500-tól főként a különböző funkcióval rendelkező szervetlen sókat, E600-tól az ízfokozókat és ízmódosítókat, E900-tól az édesítőszereket, E1000-től pedig a módosított keményítőket és egyéb technológiai hatású adalékanyagokat.
Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Tisztában kell lenni azzal, hogy pontosan mely adalékanyagok azok, melyek veszélyt jelenthetnek egészségünkre.
Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Akrilamid – a chipsekben
Leginkább a magas hőmérsékleten - 120C° - hevített szénhidráttartalmú élelmiszerekben van jelen az akrilamid. A gabonafélékben, cukorban vagy épp a kávéban jelenlévő aszparagin nevű aminosav hőkezelése során keletkezik a mérgező akrilamid vegyület.
Legnagyobb mennyiségben azonban a különböző chipsekben és húsokban található. Rákkeltő hatását már 2002-ben bizonyították állatkísérletekkel.
Ínycsiklandozó, ámde egészségkárosító ezért inkább pisztáciával, pattogatott kukoricával vagy sósmogyoróval lehet pótolni a chipseket. Ha pedig burgonyát vagy húst sütünk mindenképpen ügyelni kell rá, hogy az olajat csak egyszer használjuk valamint arra is, hogy ne hevítsük túl.
Aszpartám – E 951 - veszélyes édesítőszer
Ez az édesítőszer közkedvelt adalékanyag. Rákkeltő hatásáról jó ideje vitáznak a tudósok. Egyes kutatások szerint azonban a mesterséges édesítőszer növeli a nyirokrendszeri daganatos megbetegedések, valamint a mellrák kockázatát is. Ezt arra alapozzák, hogy lebomlása során mérgező formaldehid szabadul fel a szervezetben. Több helyen is említik a szintetikus édesítőszer egyéb mellékhatásait. Az aszpartámra érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rendkívüli aktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat figyeltek meg. Egyes kutatások arra is rávilágítottak, hogy az édesítőszer éhségfokozó hatása miatt a diétázók éppen ellentétes hatást érnek el, és fogyás helyett a túlsúly gyarapodását generálják. A vegyület megtalálható szénsavas üdítőitalokban, gyümölcslevekben, jeges teában, fagylaltokban.
Ciklamát - E952
Az édesítőszerként használt ciklamát nevű ételadalék kromoszómakárosodást okozhat. Nagyobb mennyiségben adagolva kísérleti patkányoknál hólyagrákot idézett elő, ezért számos országban betiltották, más országokban korlátozták használatát. Rendszeres fogyasztás mellett bőrirritációt és hasmenést is okoz. A hivatalos adatok szerint viszont a ciklamát az élelmiszerekben alkalmazott mennyiségben ártalmatlannak számít.Szacharin - E954
A szacharint patkánykísérletek nyomán szintén összefüggésbe hozták a hólyagrák kialakulásával. Ezeket az eredményeket azonban más, állatokkal és emberekkel kapcsolatos tanulmányok nem tudták megerősíteni.Nitrózaminok – a húsfélékben
Olyan élelmiszerekben található meg ez az anyag, melyek tartósításához nitrites pácsót használnak penész- és élesztőgombák ellen. De nem csupán a tartósítás miatt használnak nitritet, hanem a húsfélék kellemes színét is ezzel próbálják elérni. A nitritekből az emésztés, valamint a sütés során nitrózaminok keletkeznek, melyek igen nagymértékben veszélyesek az emberi szervezetre. Tudományos kutatások bizonyították, hogy nagy mennyiségben előidézhetik a nyelőcső-, illetve a gyomorrák kialakulását. Épp ezért jól tesszük, ha elkerüljük a kálium-nitrittel – E 249 –, valamit a nátrium-nitrittel – E 250 – tartósított húskészítményeket.
Ezenkívül jelentős mennyiségben fordulhatnak elő a primőr zöldségekben - salátában, spenótban, retekben - a nitrogéntartalmú műtrágyák helytelen alkalmazása miatt.
Foszforsav - a Colában
A foszforsav élénkítő hatású, kitűnően oldja a vízkövet és a fogzománcot is A fogzománc az emberi szervezet legkeményebb szövete, amelynek külső rétegeiben ásványi anyagok (főként kalcium- és foszfátionok) ki-be áramlanak. A savhatás következtében az ásványi anyagok kioldódnak a fogzománcból és a zománc felszín alatti része porózussá válik, majd szuvas üreg jön létre.
Kéndioxid és szulfitok - E220-228
Fő felhasználási területe a borászat és a világos színű zöldségek, gyümölcsök előtartósítása, a világos színű aszalványok gyártása. Előszeretettel alkalmazzák a háztartások és vállalkozók is a nem hőkezelt savanyúságok színének és állományának megőrzésére. Ez a vegyületcsoport már kis koncentrációban is károsítja a központi idegrendszert, és erős allergizáló hatása miatt fejfájást, allergiás, asztmás rohamokat idézhet elő.Amennyiben valaki érzékeny rájuk, fejfájást, rosszullétet, hasmenést, asztmarohamot vagy akár anyagcsere- és idegrendszeri zavarokat okozhatnak, ezenkívül bontják a B1-vitamint az élelmiszerekben.
A kén-dioxidot és a szulfitokat a borok mellett meg lehet találni a pezsgőkben, lekvárokban, szárított gyümölcsökben, valamint egyes kozmetikumokban.
Nátrium-glutamát - E621
A legismertebb ízfokozó. Kereskedelmi forgalmazása a fehérjében gazdag készételek és a gyorsétterem-hálózatok termékeinek elterjedésével nőtt hatalmas méretűre. Mellékhatásként depresszió, fejfájás, mellkasi fájdalmak, szapora szívverés jelentkezhet. Étvágynövelő hatása elhízáshoz vezethet. Emellett az sem mellékes, hogy a fogyasztót megtéveszti az élelmiszer tényleges összetételét illetően. A glutamátot általában szójából nyerik, és húskészítményekhez adagolják.Guargumi - E-412
A guargumi nem feltétlenül sorolható az egészséges összetevők közé. A mérgező guarbab magjából őrléssel készülő termék különösen káros anyagokat tartalmazhat, mivel tökéletes tisztítása gazdaságtalan. A guargumiadalékanyag hatásai, annak tisztasága vagy szennyezettsége miatt érdemes óvatosan kezelni, de legalábbis mértékkel bánni az E-412-es számot tartalmazó élelmiszerekkel. A guargumit többek között majonézhez, ketchupokhoz, szószokhoz, tejtermékekhez, kakaóitalokhoz, üdítőkhöz, szörpökhöz, sonkákhoz, felvágottakhoz, lekvárokhoz, dzsemekhez, kenyerekhez, péksüteményekhez, kekszekhez használják.
- A csomagolás nélküli, utcai árusoknál, büfékben, gyorséttermekben kapható termékek összetétele fogyasztói szinten nem ellenőrizhető, ezért a megbízhatóságuk is kisebb. Legyünk óvatosak e termékek vásárlásakor.
Kedves Judit!
VálaszTörlésKöszönet a gondolatébresztő írásért.
Sok érdekes adat és számtalan hasznos tanács hangzik el itt.
Nem vagyok szakértő, csak kereső.
Az információözön útvesztőiben próbálom megtalálni a válaszokat saját problémáimra.
Így találtam rá egy nagyon érdekes filmre, amit melegen ajánlok szíves figyelmébe:
http://www.rainmakerteam.co/video/Foodmatters_hu/foodmatters_hu.html
Ildikó